2016. augusztus 27., szombat

Raven's day-1

Filmkritika - A zátony (The Shallows) 

Színes, magyarul beszélő, amerikai filmdráma, 87 perc a játékidő, 2016, 16 éves korhatár.

Igen, egyből egy filmkritikával érkezem, amit még tegnap írtam, mivel tudtam, hogy ma (azaz holnap, 27-én) nem lesz rá időm. Nehéz most így estefelé koncentrálnom, főleg, hogy Mary-t is vissza engedtem már a szobába (teljesen úgy beszélek róla, mint egy kutyáról, de sebaj) és itt csapatja a zenéit, amiktől falra tudnék mászni, de ez hagyján, nem-tudok-koncentrálni-tőle. Megdobtam a fejhallgatómmal, hogy legalább én ne halljam. Nos, térjünk vissza a témához. A zátonyt nemrégiben volt alkalmam megtekinteni a moziban, aminek nagyon is örültem, hiszen már régóta erre vártam. Amint megvettük a jegyünket, a rágcsálnivalókat és az üdítőket, el is indultunk a terem felé. Mikor beléptünk, engem meglepetésként, vagy inkább megdöbbentően ért, hogy alig vannak bent. Gondoltam majd jönnek, túl koraiak vagyunk. De nem jötten, össz vissz úgy tízen lehettünk. No, szerintem a nézők száma nem minősít egy filmet, ugyanúgy, ahogy blogot sem minősít az olvasók száma. Mivel, vegyük példának ezt a blogot, tök jó, fasza a dizájn, tesóm tiszta őrült, még sincsen több mint 100 feliratkozója. És most nem hozok olyan blogra példát, aminek több száz olvasója van, mégis egy kalap szar. Nem, nem fogok ujjal mutogatni. Megint eltértem a tárgytól...

Röviden összefoglalom miről szól a film: Adott a film hősnője (Blake Lively -akinek férfi neve van, ezért írtam hősnőt, na mindegy), aki imád magányosan siklani a végtelen óceánok hullámjain a szörfdeszkájával. De ebben a történetben hamar rádöbben, hogy nincs teljesen egyedül: egy gyilkos cápa ered a nyomába. A lány egy zátonyon ragad majdnem egy napra étlen-szomjan, de ez még nem minden, hamarosan érkezik a dagály és a zátonyt elönti a víz.
Ezen a zátonyon ragad Nancy, egy sirály társaságában. :)
Át kell úsznia közeli bójára, hogy menedékben legyen a cápától. A part nincs olyan messze, mégis elérhetetlen, ugyanis a cápa ott a köröz a bója körül, és támadni akar. Ha életben akar maradni, a lánynak le kell győzni a félelmét... és használnia kell az eszét.
Nagyjából ennyi lenne a sztori, ami eléggé érdekesnek bizonyulhat. Engem az elején egy kicsit meghökkentett, hogy drámának írták a filmet, de konkrétan egy ilyen 'jajjmostmilesz' dráma. Szóval teljesen érthető, hogy miért is az. Próbálok nem spoilerezni, mert aki még nem látta annak nem szeretném lelőni a poént. Én sem olvastam el egy kritikát sem a film megnézése előtt. Utálom elolvasni őket, még akkor is, ha jót írnak a filmről. Sőt, még a film után sem olvasom el egyből. Először megalkotom a saját kis véleményem, és utána nézek utána másokénak. Nos, én egyszerűen imádtam a filmet, nekem nagyon izgalmas volt, nem tudtam nem a történetre figyelni. (Nem úgy mint anyám, aki szerint dögunalmas volt. Grat anyu, megint nincs ízlésed... bár soha nem is volt.) Az elején, kint a boltban vettem nachost, de nem tudtam megenni. Komolyan, nem tudtam. Annyira a filmre összpontosítottam (meg persze kommentáltam az események apával, a többi néző örömére...), hogy alig akart elfogyni. Ugye, adott a szereplőnk, a magányos szörfös, Nancy (vezetéknevet nem tudok), aki az orvosira járt, de miután meghalt az édesanyja, ott hagyta és szörfözik, ugyanis az anyukája is szeretett szörfözni. Éppen arra a strandra tart, Mexikóba, ahol az anyja járt vele, még terhesen. Csak a vicces az, hogy azt a partot senki nem ismeri. Szóval ez most nem spoiler, de jól kitalálták a forgatókönyvírók vagy író, hogy egy elhagyott parton játszódjon az egész, mert így senki nem tud majd segíteni Nancy-n, amikor ott ragad a cápa fogságában. Furcsa, nem tudom mit írjak. Nem az, hogy nem tudok mi írni róla, hanem hogy nem tudom megfogalmazni. No, az alapsztori is lényegében átvehető, bár az, hogy a barátnője, akivel megy a strandra, az ott maradjon a hotelben, részegen. Na az egy kicsit nem jött át. Ennyi erővel mehetett volna tökre egyedül... de nem, nekik be kell tenni egy semmirekellő nőt, aki otthon henyél, miközben a másik egy zátonyon ragad és az életéért küzd. Na de mindegy. Igazából a zenéket is nagyon jól megválasztották, vagyis maga a zene nem jó, de ahogy elhelyezték, na az állati jó (és ijesztőnek is mondható.) Mikor szörfözik a két sráccal a parton, és szól a zene, tök fasza, de amikor a kamera vízalattira vált, akkor hirtelen elhallgat. Borzongató, de hatásosan jól sikeredett. A kamerafelvételek is baromi jók, bár néhol lehetett volna cenzúra, de sebaj. Ott, ha nem bírod a vért, takard el a szemed. Hát ne aggódjatok, az a rész nincs mutatva, mikor a cápa szétmarcangolja az emberek testét, de van más is. A kameraállásba lenne egy kis belekötésem, hogy néha kicsit közeli, néha meg messzi, de a váltások azok nagyon jól átjönnek. Magyarul, én nem tudom szidni a filmet. A hangeffektek is nagyon hatásosak, meg persze a grafika, a bálnáé meg a cápáé, mert ugye valljuk be, hogy az nem egy igazi cápa, nem szeretnék senkit sem elszomorítani. Szóval, szegény bálnát sajnáltam azért. És abból kiindulva, hogy a cápának ott volt egy egész bálna (jó egy kicsit már rothadt, de egészen nagydarab), meg azon kívül még felfalt úgy három ember (nyugi, Nancy nincs benne), akkor mi a francért körözik még a csaj körül?! Nem lehetne olyan, mint egy jóllakott óvódás és elhúzna a picskuba onnan? De persze, tudjuk választ és a válasz egyértelműen a nem. Hiszen ha jóllakott volna, és már a film felénél elúszott volna, akkor nem lenne értelme a filmnek, és a hősnőnk, a szörfkirály Nancy simán megmenekült volna. Meg ugye a lányon látszik, hogy már lassan egy napja, vagy több mint egy napja ott van kint, étlen-szomjan. De ez még nem minden. A lábába beleharapott a cápa, arra a retkes korallra is pont rálépett, a sósvíz szétmarja a bőrét, meg még lehetne sorolni, de azért ő túl éli. Küzd. Ez teszi szimpatikussá. Mert... izé, szar ezt mondani, de én ezt nem tudtam volna végig csinálni, sőt nem is akarom, remélem nem is kerülök ilyen helyzetbe SOHA. Konkrétan ennyit Nancy-ről, iszonyatosan kedvelhető karakter, egyedül a barátnője unszimpatikus, aki hagyta, hogy egyedül menjen le a partra. Hát igen, szóval nem az, hogy nem tudtam volna ezeket mind megcsinálni, de még csak gondolkodni sem tudtam volna ép ésszel, nem hogy terveket gyártani, meg időt mérni meg ilyenek. Előbb vetettem volna oda magamat a cápának, hogy legyen már vége ennek a szenvedésnek... És a lány is így gondolja a film elején, hiszen az anyukája is szenvedett, meg küzdött is, és Nancy úgy gondolja, hogy a semmiért, mert végül meghalt. De most itt ő is küzdött, igenis megmutatta, hogy van vér a pucájában és ezért nagy gratulációt érdemel Nancy, és Blake Lively, a nyújtott szerepléséért. 
Ilyen fejet vág, amikor valakit megeszik a cápa. De jézusom, fordulj el!
A filmben egyedül az nem tetszik, hogy én soha nem fogok olyan mesés helyre eljutni, mint ahol játszódott. De igazából ez sem negatívum, csak pozitív dolog, hogy milyen gyönyörű helyen van Nancy. Néztem már olyan filmet, ahol kellett az időt nézzem, hogy mikor lesz már vége. De itt egyedül negyedórával a film vége előtt lestem meg a telefonom, és elcsodálkoztam, hogy ebben a negyedórában hogy fenében fogják lezárni a filmet. Hát igen, ez az egy tényleg negatívum. Túl hamar lett vége a filmnek. Mármint, most spoiler mentesen próbálom rendezni a dolgokat; szóval egyszer csak huss, és már jön a felirat, hogy egy évvel később: Hát mondom dikk, engem érdekelt volna, hogy mi történik AZ után, de a rendezőket úgy néz ki, hogy nem. De azért így is egészen jó kis befejezése lett, nem mondom, hogy nem számítottam rá, mert nem akarom összezavarni a kedélyeket, de na. Szóval mit vártál? Egyértelmű, hogy a főszereplő nem hal meg. Összességében, az egyik kedvenc filmem közé sorolható mostanra már, bár nem azok közé, amiket naponta újranéznék. A-a, biztos hogy majd csak három vagy négy éve fogom újra megnézni. Erre az évre elég volt a... nem is tudom, borzongásból. Pedig még csak nem is horrort néztem. És még csak nincs is iskola, haha. Én jó szívvel adnék neki 10/10-et, és adni is fogok, hiszen a film megérdemel tíz pontot, mivel állati jó lett. Azt leszámítva, hogy... szerintem a normál emberek max egyszer megnézik az életükben. Jó, én sem számítok normál embernek, de nem is fogom többet megnézni! Minimum még egyszer. Ja, és és tesóMary egy plüss cápát fog tőlem kapni születésnapjára, mert annyira megrémült tőlük, hogy az na. De gondolj csak a cápafogú Rinre! *w*
Röviden a véleményem: Szerintem rohadt jó film, amit az életedben egyszer legalább meg kell nézned! 10/10 

Remélem meghoztam a kedveteket egy kis filmnézéshez,
Raven

Nincsenek megjegyzések:

Olvasók

.