Kilencedik nap - 2 zene

Üdvözletem!

Megérkeztem a soron következő bejegyzéssel, hiszen ismételten vasárnap lett. Nyomja a lelkemet a múltkori kiakadásom, szóval megint elnézést kérek. 

I'm sorry

Sziasztok!

(ajánlott zene)

Nem tudom, hogy milyen szinten, mennyire tértem vissza. 

Fizikailag és lelkileg is? Sajna nem. Lelkem kifacsarva, testem szétvagdosva van. Hogy miért? A saját hibámból, valamint a makacsságom és a hülyeségeim miatt. Magamhoz híven újra abba estem bele, hogy képtelen voltam elfogadni az emberi szeretetet. Amit igazából azért tettem, mert félek. Az emberektől, az érzésektől, a létezéstől, a sötéttől és még sok egyéb mástól is. De ezt már említettem. Mivel én minden kis részleten, hibán is fenn tudok akadni. Nem az, hogy szimplán fenn akadok, hanem bele is kötök, legyen szó bármiről. Talán azért, mert tudom, hogy nem kéne létezzek, és azt, hogy én nem vagyok tökéletes, sőt teljesen hibás. Képtelen vagyok dönteni pont időben, valamint késve tudok csak választ fogalmazni. Ha beszélni kell csendben vagyok, ha pedig csönd kéne a világnak, hát természetesen belepofázok. Selejtes vagyok. Fura. Utálom is magam miatta. Mindenért utálom. Amiért bántom a másik embert, amiért úgy érzem lóvá tettem őket azzal, hogy nem tudtam másra hallgatni, csak a hülye fejemre. Sajnálom a létezésemet.

Nyolcadik nap - 3 film

Szép napot!

El sem hiszem, hogy ilyen gyorsan telt el ez a hét. Már hivatalosan is nyári szünet van, ami annyira hihetetlen, meg persze rohadt meleg! Én természetesen napszúrással kell kezdjem a szünetet a baszott karmámnak köszönhetően.. De se(gg) gáz. 

Belegondolva, hogy mindjárt itt a szeptember, lelomboz. Szédülök, meg hányingerem van, de nem csak akkor, mikor az iskolára gondolok. Az a baj, hogy tényleg elkaptam valami betegséget - legalábbis szerintem. Bár eddig is fájt a fejem, lüktetett, meg ilyenek, de most úgy változott, hogy nem hat a gyógyszer. Ki ne maradjon, hogy a gyomrom naponta fáj, de azt tudom is, hogy miért. Nem eszek.