2016. október 30., vasárnap

3. nap - Állítólag függő vagyok /12 napos blogger kihívás/

Sziasztok!

Végre vasárnap van! Hihetetlen, hogy már körülbelül másfél hónapja elkezdődött az iskola és már el is érkeztünk az első tanítási szünethez. Őszi szünet lesz egészen egy hétig. Wohoo, szuper! A pénteki iskola nap király volt. Igazából tanítás nélküli munkanap volt, hiszen ünnepeltük az iskolám 95. évfordulóját. A nap eleje azzal indult, hogy feladatlapokat kellett kitöltenünk - nekünk, az osztálynak -, volt iskola történetes kérdés, német kérdőív, angol vetélkedő, irodalmi kihívás (verset kellett írni, de én senkinek sem jutottam az eszébe, inkább rábízták Kelbire az egész feladatot, chh), valamint ki ne maradjon a matek. Két oldalból állt, rám osztották ki, mert más nem vállalta volna el. Az első oldalon a három feladatból kettőt simán megoldottam, csak számológép kellett hozzá. Persze George is segített, nélküle nem lettem volna biztos a számításaimban. A 3. feladat kicsit rizikós volt, de amúgy egyszerű szövegértő feladat volt. Átfordítva a másik oldalra a lapot, hát elég nagy zűrbe kavarodtunk. Adott volt egy szöveg és hozzá egy kérdés, s ránézésre azt hittem, hogy nagyon könnyű lesz. De nem volt az! Teljes rejtély volt a szöveg. Szólnom kellett a nagy matekosoknak (Barbi és Dzsenccccci, lol amúgy nem így nevezem, de na), akik segítségével valahogy neki tudtunk állni. Nagy meglepetésemre még Spenci is odajött az asztalomhoz, hogy akkor most fejtsük meg! Nekem elkellett mennem, nem volt kínos. Á, dehogy.
 A múlt héten egész végig úgy végeztünk, hogy dél előtt, így minden nap hazaértem 2 órára. Annyi időm volt pihenni, mégis minden egyes nap hulla fáradt voltam. Talán azért, mert minél többet alszom, annál többet akarok és mivel nem aludhatok, így fáradttá válok. Hm... talán. 
Nézegettem ezeket a kihívásokat, és arra jöttem rá, hogy keservesen fogok itt válaszokat adogatni. Mivel ezek amolyan tucatokra lettek kiszabva és hát én egyáltalán nem élek a tömegben. Kínaiul hablatyolok, bocsika, emberek. Annyi a lényeg, hogy ezt itt most fogóval fogom kierőszakolni magamból.


3 rágcsálnivaló és innivaló, aminek most függője vagyok
 Az első étel, amit megemlítek, az a linzerkarika, mivelhogy ma édesanyám csinált és pár perce még azt tömtem magamba két pofára. Ha van itthon, akkor függője vagyok, amíg el nem fogy.
A második nasi, rágcsi, vagy akármi, amit a listára biggyesztek, az a csoki. Milka, sportszelet, vagy bármilyen egyéb csokoládé én megeszem. Egy idő után persze unom, s keresek valami sósat a sok édes után (Nem, nem vagyok édesszájú.)
A harmadik rágcsálnivaló... Á, basszus. Nem is szeretek enni, mi a francos fenének vagyok a függője? Semminek. Napokat kibírnék étel nélkül. Na, mindegy. Legyen a vadásztál. De csak mert vicces, hahaha.
Nem baj, hogy kávézik...
Jöhetnek az innivalók. Legelsősorban a kimaradhatatlan vizet említem meg, ugyanis, ha más nincs itthon (ami sokszor van), akkor csak azt iszom, mert mást nem is tudok.
A második az a Sprite, 7up, vagy ki hogy írja. Imádom!
A harmadik: levegő, bassza meg. Jó, nem. Legyen a Coca-Cola. 
Jó, legyen egy ráadás, mégpedig a tea. Úgyis jön a tél, teával leszek tele. Jó melegen fogom szürcsölgetni. Yay, alig várom.

És ezt most megszültem a legidétlenebb bejegyzésnek. Gratulálok, Dorina! Ügyes vagy, mint mindig. #se A mai napom nagyon ilyen futikából állt, szóval délre meg sem tudtam írni a bejegyzést, így csak 2 órája kerülhettem a gép elé. Végül valahogy 20 óra előtt (vagyis 8 óra) sikerült befejeznem a posztot. 

Még olvastok felőlem!
Üdvözlettel,
Dorina Mary

Nincsenek megjegyzések:

.