2017. június 18., vasárnap

9. nap - Megtanítalak titeket valamire /12 napos blogger kihívás/

Nincsenek megjegyzések:

Üdvözletem!

Idei nyár első olyan vasárnapja, amikor nem kell azon parázni, hogy az elkövetkezendő napon - hetfőn iskolába kell menni. Nem kapsz gyomorgörcsöt, nem rettegsz attól, hogy valami ciki fog történni veled az osztálytársaid előtt, akik majd a gáz esett miatt kinevetnek, és a jövőbeli együtt töltött éveitekben folyamatosan azt fogják felhozni. 
Nem kell oldalakat magolnod suli miatt - kivéve, ha érettségizel, hiszen még vissza van a szóbeli. Innen is kívánok minden szóbeli érettségizőnek sok sikert, szerencsét arra, hogy azt a tételt húzzák majd, amit tudnak!
Én már most nem állok készen az érettségire. Sőt mi több, teljesen azt érzem, hogy a jövő évet annyira elfogom rondtani, hogy tuti nem engednek be érettségizni. Én idegen emberek előtt mondjak fel tételeket, mikor még a majdnem kedvenc tanárom előtt sem merem felmondani?

2017. június 16., péntek

Nyárköszöntő zeneajánló

Nincsenek megjegyzések:

Szép napot!

Furcsa dolog fog következni tőlem: dícsérni fogom magam. Büszke vagyok, amiért a tizenegyedik évfolyamot végig tudtam vinni kettesek nélkül. Sőt kapok két dícséretes ötöst is. Azért van jövő időben, mert még nem volt évzáróm és még nem kaptuk meg a bizonyítványokat. Azonban, ha jól tudom, akkor a két húzós tantárgyat (igazából csak a mit sem törődés miatt lett elhanyagolva a német, valamint a bioszt nem lehet megmagyarázni, mivel a jegyeink attól függnek, hogy tanárnak mikor milyen kedve van) sikerült kettő egész valahány tizedről felpakolnom három egészre.

2017. május 18., csütörtök

8. nap - Szeretnék valamivé válni /12 napos blogger kihívás/

2 megjegyzés:

Halihó!

Nem kezdek magyarázkodni, mert nincs értelme. Annak sincs különösebb értelme, hogy írok, nemhogy annak, hogy élek. Lélegzem. Simán élhetne más helyettem.

2017. május 17., szerda

Isten éltessen

Nincsenek megjegyzések:
안녕
(annyeong)

Március 29-én kezdtem el a fenti sorokat pötyögni. Sajnos az annyeong (mármint szia/üdv/hello koreaiul) ann-ig jutottam, semmi több. Igazából lehet, hogy nem is azt akartam írni. Nem tudom. Már egyáltalán nem emlékszem. Fogalmam sincs, hogy mit akartam írni, de arra színtisztán emlékszem, hogy március 29-én volt a blog 4 éves. Igen, ez csak egy dátum, egy kevésbé fontos dátum az univerzumnak, de annál is inkább fontosabb nekem, mivel hivatalosan akkor kezdtem el írni.
Szóval ez ennyit jelent; 4 éve vagyok hivatalos blogger. Vagyis voltam aznap. Azóta eltelt 2 hónap, én meg semmit nem írtam. Muhhaha. Most is miket hordok itt össze. 
A második félévben semmi értelmeset nem tudtam összehozni, nem mintha azelőtt sikerült volna, csak na. Nem, egyáltalán nem azért, mert az időmet tanulásra szenteltem. Dehogyis! 
Fogalmam sincs, hogy miért nem írtam. Jó, oké, hogy már megint ismételem magam, de tényleg nem tudom. Asszem' elszoktam a géptől és inkább rajzoltam. Még olvasni se olvastam... Hmmm, ki a fene vagyok én? (Költői kérdés)

2017. január 17., kedd

nincs cím, minek az

Nincsenek megjegyzések:

Halihó!

Gyorsan, bizonytalanul, szinte üldözve érkeztünk január 17-ig. Év eleje van, de már fél elménket lerohasztotta a mindennapi szenvedés; legyen itt szó az iskoláról, mivel mindenki parázik a fél évi jegyei miatt. Megbukik, vagy megadja-e a tanár az 1,70re a kettest? Sajnos ez tanártól függ. Jelenleg matekból 2,70 vagyok, és csak 78 tizedtől adja meg a jobb jegyet. Nekem mindenképpen kell a jobb jegy (azaz a hármas), ezért fogok holnap írni dolgozatot, s ha az megfelel, meg lesz.
Ez amolyan helyzetjelentésféleség volt. Igazából tanulnom kéne, de játszottam (a league-gel) és sorra kaptunk ki (xd), így el ment a kedvem attól, hogy matekozzak, akár németezzek. Mindentől el ment a kedvem.

Ennek a bejegyzésnek semmi értelme. Az égvilágon semmi (nem mintha a többinek lenne értelme...)
Ja és igen, megint szidom magam. 

2017. január 1., vasárnap

Hopeless

Nincsenek megjegyzések:

Boldog Új Évet!

Nem olvashattatok felőlem a téli szünetben, sőt, még az előtt se nagyon. Nem kérek elnézést, bármennyire is lesz bűntudatom utána. Nos, mit szóltok? 2017 van. Reményekkel szállunk szembe vele, végül elsöpör a csalódottság, mint 2016 végén (azaz tegnap), nem igaz?
Nem azt mondom, hogy nem szabad bízni és bizakodni, csak azt, hogyha majd pofára esel, ne csodálkozz. Ez a valóság; folyamatosan csak bukunk, vagy saját hibáinkból vagy pedig mások miatt. De egy valamit tudok biztatásként mondani így év elején, hogy lehúzni csak az tud, aki már alattad van.

Valamint kimaradt még valami... Kellemes Karácsonyi ünnepeket, így utólag is. Mindig írtam az elmúlt 3 évben, most mégis elmaradt. És akkor most már nem türtőztetem magam, kimondom, hogy sajnálom.

Üdvözlettel,
Dorina Mary

2016. december 12., hétfő

Holnap fizika dolgozat

Nincsenek megjegyzések:

Haligali!


A cím elárulja, hogy miről szeretnék írni. Legalábbis bejegyzést, de a dogát képtelen leszek szerintem megírni. Fogalmam sincs, hogy miből írunk. Jó, ez nem teljesen igaz, mivel nem tartozom a síkhülyék közé, inkább vallom magam antisíkhülyének, aki a Sharknadoban ragadt
Fizikánk csak heti egyszer van, mivel igazából a fizikának nem sok köze van a könyveléshez, legalábbis szerintem. Aztán ha kiderülne, hogy mégis, előre kérek elnézést. A 9. órán vettük a Tükrök, lencsék → képalkotást. Sajnos nem tudok a bejegyzésben rajzolni, pedig úgy jobban tudnám szemléltetni, na mindegy.

Olvasók