2016. július 3., vasárnap

Nyolcadik nap - 3 film

Szép napot!


El sem hiszem, hogy ilyen gyorsan telt el ez a hét. Már hivatalosan is nyári szünet van, ami annyira hihetetlen, meg persze rohadt meleg! Én természetesen napszúrással kell kezdjem a szünetet a baszott karmámnak köszönhetően.. De se(gg) gáz. 
Belegondolva, hogy mindjárt itt a szeptember, lelomboz. Szédülök, meg hányingerem van, de nem csak akkor, mikor az iskolára gondolok. Az a baj, hogy tényleg elkaptam valami betegséget - legalábbis szerintem. Bár eddig is fájt a fejem, lüktetett, meg ilyenek, de most úgy változott, hogy nem hat a gyógyszer. Ki ne maradjon, hogy a gyomrom naponta fáj, de azt tudom is, hogy miért. Nem eszek.


Na mindegy. Visszaolvasva tök felesleges volt ezeket leírni, hiszen még engem sem érdekel, hiszen tudom magamról, hogy milyen szinten (magasan) vagyok szerencsétlen. Azt is eltudom képzelni, mennyire rossz hallgatni, hogy mennyire utálom magam. Hát ez van, hiába sajnálom a dolgot, akkor sem maradok csendben, mert ha csendben vagyok, ha nem, így is úgy is utálom magam. Főleg akkor, mikor tehetetlen vagyok, meg mikor beteg... meg szimplán akkor, mikor élek.
Kéne keressek 3 filmet. De 3 milyen filmet? Lehet animációs (nem, nem anime), vagy csak olyan, amiben élő személyek vannak? Jesszusom, ehhez a kihíváshoz miért nem adtak útmutatót? Jó, mindegy, mert nem szoktam annyi filmet nézni. Oh, tudjátok mit? Lesz egy animációs film, egy "normál" film, meg egy anime (de csak azért, hogy ki ne maradjon). 

I. Rango
Talán furcsán hangzik, hogy most megemlítem ezt a 2011-es animációs filmet, de tegnap néztük tesómmal. Nem akkor láttam először, inkább másodszor, de ugyanúgy lekötött, mivel izgalmas. Bár mivel már láttam, nem lepődtem meg sokszor, de még így is tudott meglepést okozni (már ha értitek).
Rango, a kaméleon egész életét egy terráriumban élte. Az unalmas egyhangúságnak azonban egy csapásra vége, amikor a család kedvencét véletlenül elveszítik a Mojave-sivatagban. A vándorútra kényszerült Rango útja hamarosan egy szó szerint poros vadnyugati városkába vezet, lévén Pornak nevezik a törvényen kívüli, fura lényekkel benépesült helyet. A kaméleon hiába veti latba kiváló alkalmazkodó-képességét, ha életben akar maradni, ennél többre van szüksége. Önhibáján kívül a városka seriffje lesz, mindenki benne látja a megmentőt, akire vártak.

II. Gyakornokok
Billy McMahon és Nick Campbell két ügynök, akik bármit bárkire képesek rásózni. Egészen addig, míg munkahelyük meg nem szűnik és kénytelenek másik állás után járni. Sok idő elteltével Billy rájön a megoldásra: Nickkel együtt gyakornoki állásra jelentkeznek a Google-nál. Az állásért csapatban kell dolgozzanak. Ebben a csapatban csomó jó arc van... hiszen Stuart-ot az egyik kedvencem alakítja: Dylan O'Brien. De nem miatta néztem meg, mikor megnéztem. Eleve szeretem Vince Vaughnt, magát az embert. 
Maga a film leköt, főleg engem, mivel a Google-nál lehettünk a skacokkal. Vicceket tettek bele, izgalmat is, meg pár olyan részt, hogy "jajj, ne már" *eltakarjuk a szemünket* (mármint kínos). Egyik kedvenc részem, mikor a csapatok versenyeznek, valamint azt is szeretem, mikor egy saját appot kell kitaláljanak. Persze, mivel nem volt ötletük, megmutatták az öregek, hogyan kell bulizni, s így megjött az ihlet, amivel jó pontot szereztek. 

III. A vándorló palota
Sophie az apja kalapboltjában dolgozik. Míg munkatársai vidáman szórakoznak, ő befejezi a kalapot,
amit elkezdett. Mikor végzett, el akar menni nővéréhez, Lettie-hez. Útközben két katona megtámadja, akiktől Howl varázsló menti meg, majd a levegőbe emeli, s elröpíti Lettie vendéglőjébe. Ott Lettie figyelmezteti, hogy ne kerüljön Howl varázsló közelébe. Mikor hazamegy, a Puszták Boszorkánya fogadja, s sértegeti Sophie kalapboltját. A lány távozásra kéri, de megretten, mikor megtudja, hogy a középkorú nő egy kegyetlen boszorkány, de már képtelen védekezni. A Puszták Boszorkánya egy 90 éves vénasszonnyá változtatja. Sophie úgy dönt, nem marad a boltban, hanem elmenekül.
Végül megfordul az egész cselekmény, hiszen ott köt ki a lány, (jajaaa, egy palotában, vagymiben) amitől az elején mindenki be volt rezelve. Én bekönnyeztem, remélem ezek után tényleg minden évben egyszer megfogom nézni, mert olyan jó. Nem lehet megunni. 

Nincsenek megjegyzések:

Olvasók

.