Üdvözletem!
Hivatalosan is végeztem a 10 Days You Challenge-dzsel. Most kéne az a nap legyen, vagyis vasárnap, mikor egy hete volt az utolsó kihívásos poszt, csak sajnos én hétfőn tettem közzé... Bár még aznap sem voltam biztos abban a képben, amit publikáltam. Szerintem oltári csúnya vagyok, de az összes képen, szóval random választás lett az egész vége. Amúgy mondtam már, hogy semmit sem tudok tökéletesre csinálni? Semmit, s most emiatt elnézést is kérek. Gondoljatok bele, milyen jó lett volna, ha nem hétfőn, hanem egy nappal előbb teszem közzé? Lassú vagyok. Mindig elkések.
Lényegében imádtam a napok kihívásairól szóló bejegyzéseket írni. Szerettem böngészni a neten, hogy valami igazat, érdekeset, figyelemlekötőt tudjak írni. De legfőképpen azokat a perceket szerettem, mikor tudatosult bennem, mit teszek. Írok. Tudom, ez így most talán túlzás, de sose hazudok. Mindig őszintén fogalmazok, mert tudom, senki se figyel rám. Legalábbis akkor biztos, mikor épp megkérnek, hogy mondjam el az őszinte véleményemet. Most ott tartok, hogy tudom, senki se kérte tőlem, hogy írjam le/fel, vagy publikáljam a blog(om)ra a véleményeimet. Azt is tudom, hogy aki valami véletlen oknál fogva megnyitja a blogomat, pár perc múlva rányom a jobb felső sarokban található kis piros x-re.
Köszönöm azoknak az embereknek, aki velem tartottak a tíz napban! Köszönöm a 26 feliratkozót, megsaccolva, abból a 26-ból 20-at nem ismerek, tehát azért iratkoztak fel, mert olvasni akarnak tőlem, és nem sajnálatból, szánalomból, vagy csak pusztán kedvességből. Köszönöm, hogy már 32 ezren kattintottatok a blogomra.
Nem tudom elégszer megköszönni a cseréket sem, amiket tudom, csak azért kérnek, mert szeretnék a sok látogatót, de szomorúan közölnöm kell, hogy nekem nincs annyira közönségem, hogy elégedettek legyetek vele. De mindegy.
Köszönöm a sok számot, amit folyamatosan növeltek!
Ezennel vége a 10 Days You Challenge-nek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése